Stephanie Perkins: Lola és a szomszéd srác

Fülszöveg:
Lola Nolan, a szárnypróbálgató divattervező nem híve a divatkövetésnek. Ő jelmezeket alkot. Minél ütősebb a szerelése minél sziporkázóbb, furább és vadabb, annál jobb. De bármennyire hajmeresztő is a stílusa, Lola imádja a szüleit, tűzbe menne a barátnőjéért, és merész terveket szövöget a jövőről. Szóval minden tök tuti (a dögös rocker fiúját is beleértve), amíg vissza nem költöznek a környékre a rémes/utálatos Bell ikrek: Calliope és Cricket.
Miután Cricket, a tehetséges feltaláló ,ikernővére árnyékából kilépve, ismét része lesz Lola életének, a lány rákényszerül, hogy végre tudomásul vegye az érzéseket, amiket időtlen idők óta táplál a szomszéd srác iránt.

Véleményem:

Stephanie Perkinsnek már olvastam az előző könyvét és egyszerűen imádtam az édes romantikus történetet ezért biztos voltam benne, hogy a következőt is olvasni fogom. Így mikor a könyvmolyképző megjelentette magyarul a Lola és a szomszéd srác című könyvet akkor már indultam is a könyvesboltba, hogy beszerezzem és most sem csalódtam.

Íme, egy újabb aranyos szerelmi történet, ami a gyerekkori szerelemről szól. Ez egy olyan könyv volt, amelynél ha befejezel egy fejezetet, akkor mindig azt mondod, csak még egyet aztán mire észbe kapsz már éjfélt mutat az óra. A nyelvezete nagyon egyszerű ezért gyorsan lehet vele haladni. Vannak benne jó viccek is, amelyek csak még jobban feldobták ezt az egyszerű kis történetet.

Nekem Lola egy kicsit furcsa volt az elején, de egyébként egy nagyon szerethető karakter, ahogy Cricket is, aki egy aranyos és nagyon rendes srác (sajnos ilyen a valóságban már nincs.) Cricket és Lola egész kapcsolta tele volt félreértésekkel ebből pedig keletkeztek a problémák. Egy idő után azonban már kezdett fárasztani Lola szenvedése, ahogy folyton csak azt mondogatta magának, hogy én nem szeretem Cricketet én Maxet szeretem. Én meg csak fogtam a fejem, hogy ez most komoly? Egy ideig elég szemétül bánt Crickettel pedig ő ezt egyáltalán nem érdemelte meg. Ezért is szerintem Lola önzőn és hisztis kislányként viselkedett, de erre ő is rájött és a végére már teljesen megváltozott. Örültem, hogy ebben a kötetben újból találkozhatunk Annával és Etiennel (akik az előző könyv főszereplői voltak.)

A könyv vége egy kicsikét túl nyálasra sikerült ennek ellenére imádtam az egész történetet és már várom az írónő következő regényét.

Kedvenc karakter: Cricket, Anna, Etienne, Lola

Kedvenc jelenet: Ebből egyet se tudok kiemelni, mert nagyon sok volt

Amit utáltam: -

Ajánlom: Azoknak, akik szeretik a nagyon csöpögős love sztorikat.

Holly Black: Átokvetők - A fehér macska

Fülszöveg:
Cassel átoktevők családjából származik, akiknek hatalmukban áll, hogy kezük legkisebb érintésével megváltoztassák valaki érzéseit, az emlékeit, a szerencséjét. Mivel az átoktevés törvényellenes, ők mindannyian gengszterek vagy szélhámosok. Kivéve Casselt. Az ő érintése nem varázslatos, úgyhogy ő kívülálló, az egyenes srác egy görbe úton járó családban. Mindössze egyetlen apróságot kell elnézni neki, hogy három évvel ezelőtt meggyilkolta a legjobb barátját, Lilát.

Az azóta eltelt idő alatt Cassel, beleolvadva a tömegbe, gondosan felépítette a normalitás látszatát. Ám a látszat bomlásnak indul, amikor Cassel egy szörnyű álomtól űzve, amiben egy fehér macska akar neki valamit mondani, egyik éjszaka elkezd alvajárni. Más, felkavaró dolgot is észrevesz, két bátyjának furcsa viselkedését is beleértve. Titkolnak előle valamit, amiből egy rejtélyes történet bontakozik ki. Ahogy Cassel elkezdi gyanítani, hogy részese egy óriási csalásnak, azt is szeretné megtudni, valójában mi történt Lilával. Az is lehet, hogy még mindig életben van? Hogy ezt kinyomozza, Casselnek túl kell járnia az összes körülötte lévő szélhámos eszén.

Véleményem:

Nem szoktam olyan könyvet olvasni amiben fiú a főszereplő. Nem tudom miért de valahogy sose tudtam úgy beleélni magam mint egy lány szemszögéből nézve. Viszont erről a könyvről annyi mindent halottam (és csak is jókat) hogy azt mondtam: egye fene mi bajom lesz tőle ha elolvasom?

Holly Black-től eddig még nem olvastam semmit viszont ezek után biztos, hogy a kedvenceim közé kerül. A történet elég lassan indul be, de ez az első kötetnél még érthető. Imádom az egyedi történeteket és ez pontosan az itt egy olyan világba kalauzol el minket az írónő amit még sehol máshol nem láthattunk. Amelyben mindenki tud arról hogy varázslat pedig igen is létezik méghozzá az átokvetők jóvoltából. Hála az égnek ő nem csak össze vissza dobálózott a dolgokkal mint sok más író hanem jól felépítette és meg is magyarázta azt.

A legelején egy kicsit még fura volt Cassel által megismerni a cselekményt de aztán megszoktam és megszerettem őt. Mert okos, vicces, talpra esett, és meg van benne a rossz fiú is.

Ahogy haladtunk előre a történetben Cassel lassan összerakta a kirakós darabjait és én rájöttem, hogy örülök, hogy az ő szemén keresztül követhettem végig a történteket. Még ha a legelején ez is volt a bajom. Azt hiszem, legközelebb nem ítélek el azért egy könyvet, mert a főszereplő fiú.  Jó volt az, hogy mi is Casselel együtt tudtuk meg a dolgokat hisz ő is olyan tudatlan volt, mint maga az olvasó. Nem hiszem, hogyha én lettem volna az ő helyében én ilyen könnyen túlléptem volna azon, hogy az eddigi életem egy átverés volt. SPOILER! (Hisz mégis csak elvették az emlékeit és hazudtak neki elég durva dolgokról.)SPOILER VÉGE!

Szinte minden szereplőt szerettem főleg Samet és Danecát kedveltem meg a végére, akik igazi jó baráttá váltak Cassel számára.

A történet érdekes és egyre izgalmasabb lett, de szerintem már a legelején rájöhetünk, hogy ki/mi is az fehér macska ezért ez nem volt olyan nagy meglepő fordulat. Viszont a vége, na, arra aztán tényleg nem számítottam. Mikor leraktam az volt az első gondolatom, hogy most rögtön jöhet a második kötet.

Egy kis részlet a könyvből, ami nekem megtetszett:

„Minden szélhámosnak azt a legfontosabb tudnia, hogy nem szabad úgy gondolkodnia, mint egy áldozatnak.

Az áldozat úgy kalkulál, hogy jó üzletet csinál egy lopott táskával, aztán ideges lesz, amikor kibomlik a varrás.

Úgy gondolja, hogy szinte ingyenjegyeket vehet az esőben ácsorgó krapektól, aztán meglepődik, hogy a jegyekből csak nedves papírdarabok maradnak.

Az áldozat azt hiszi, hogy ingyen megszerezhet valamit.

Az áldozat azt hiszi, megkaphatja, amit nem érdemel meg, és soha nem is fog megérdemelni.

Az áldozat ostoba, szánalmas és nyomorult.

Az áldozat azt hiszi, hogy egy este hazamegy, és a lány, akit gyerekkora óta szeret, egyszerre csak viszontszereti.

Az áldozat hajlamos elfelejteni, hogy ha valami túl szép, hogy igaz legyen, az valószínűleg átverés.”

Ebből a történetből még rengeteg mindent lehet kihozni és alig várom, hogy megkaparintsam a következőrészt. Szóval, ha véletlenül kedved támadt elolvasni nyugodtan kezdj hozzá biztos, hogy nem fogsz benne csalódni (max. pozitívan).

Kedvenc szereplő: Cassel, Sam, Daneca és a Fehér cicus

Kedvenc jelenet: A végén a  lebuktatós (Wc-s) jelenet

Amit utáltam: Philip

Ajánlom: Mindenkinek, fiúknak, lányoknak, egyaránt akik szeretik az egyedi fantasy történeket.

Kiera Cass: Párválasztó történetek

Fülszöveg:
Bónusz fejezetekkel a sorozathoz!

Mielőtt America Singert beválasztották a Párválasztóba...
Szerelmesek voltak egymásba Aspen Legerrel, a Hatossal...
Maxon hercegnek pedig egy másik lány volt a választottja... 

Ismerd meg a Párválasztó-trilógia előzmény történeteit és a főszereplők családfáját, valamint olvasd el a szerzővel készült interjút, és még sok minden mást!

Véleményem:
Bevallom őszintén én egyáltalán nem terveztem ennek a kiegészítő kötetnek az olvasását. Úgy voltam vele, hogy ez a történet már lezárult minek újra a kezdeteket bolygatni. De aztán győzött a kíváncsiság és muszáj volt neki kezdenem.

Először is a borító az gyönyörű ugyan úgy mint a többinél tökéletesen illik a sorozat többi kötetéhez.

A herceg:
Azt hiszem erre voltam a legjobban kíváncsi (Ahogy szerintem mindenki más is) hogy egy kicsit belekukkanthassak Maxon fejébe. Érdekes volt
az ő szemszögéből követni a Párválasztót és megnézni, hogy ő hogyan készült erre. A bizonytalanságát és hogy mennyire izgult nagyon aranyosnak találtam. Az Americával való első találkája és az első randijukat jó volt erről az oldalról is megismerni és hogy Maxon miként is szeretett bele első látásra. Szívesen olvastam volna még tovább is így a történetet de hát be kellett érni ennyivel.

A palotaőr:

Itt is csak ugyan az tudom mondani mint az előzőnél. Érdekes volt Aspen szemszögéből figyelni a történteket hisz ő mégis csak egy kívülálló harmadik személy. Megtudhattuk, hogy mit csinált őrként a palotában vagy, hogy mivel töltötte a szabad idejét. Plusz dolgok is kiderültek pl. Celestével közös beszélgetésük vagy a király ügyei, hogy hogyan kezdődött Lucyval a kapcsolatuk és új oldalról nézhetjük meg  a lázadók támadásait is. Bár a sorozatban nem szerettem annyira, de ahogy itt megismertem, hogy mit is érzett az elején America iránt őt is a szívembe zártam. Ezért is örülök neki, hogy vele is készült egy ilyen kis történet.

A plusz történeteken kívül található még benne:

• Kérdezz-felelek Kiera Cass-szal (nagyon érdekes válaszokat kapunk az írónőtől)
• A kiválasztott lányok - A Párválasztóban résztvevők teljes listája
• Mi tesz valakit egyessé? - A kasztok listája
• America Singer családfája
• Aspen Leger családfája
• Maxon Schreave családfája
• A Párválasztó: a hivatalos lejátszási lista 
• Az Elit: a hivatalos lejátszási lista

Jó volt vissza csöppenni egy kicsit ebbe a világba és megismerni máshogy is a történteket. Örülök, hogy végül mégis elolvastam. Remélem az írónő még hasonlóan jó történetekkel fog minket megörvendeztetni.

Ajánlom: A sorozat rajongói mindenképp olvassák el.

Ann Aguirre: Menedék

Fülszöveg:
A második világégéskor születtem. Legendák szóltak egy olyan korról, amikor az emberek hosszú ideig éltek. Én dajkamesének tartottam. Az én világomban senki sem érte meg a negyven évet. Egy enklávéban éltem, ahol a legidősebb közülünk huszonöt éves volt. Némelyek azt suttogták, megváltás lenne számára a halál, de igazából csak nem akarták a saját maguk jövendőjét látni.

Pikk amióta csak az eszét tudja, vadásznő szeretett volna lenni. A vadászok feladata élelmet szerezni a közösségnek a föld alatti menedéket körülölelő, életveszélyes alagútrendszerből, amelyben örök sötétség honol, miközben igyekeznek elkerülni a Korcsokat, ezeket a zombiszerű, vérszomjas szörnyetegeket. Amikor az örök kívülálló, Fakó nevű vadászt osztják be mellé társul, aki titokzatos körülmények között került az enklávéba, a lányt tiltott érzelmek kerítik hatalmukba. 

Fakóval hamarosan rádöbbennek, hogy a Korcsok egyre szervezettebben lépnek fel ellenük, ám az idősek nem hallgatnak figyelmeztetésükre. Megszokott kis világuk szertefoszlik, így rákényszerülnek, hogy szembenézzenek az ismeretlennel.
Köszöntünk az apokalipszisben!

Véleményem:
Régóta olvasni szerettem volna már ezt a  könyvet és most végre megszereztem. Az első ami felkeltette az érdeklődésem az a fülszöveg volt. Amikor elolvastam az első gondolatom ez volt "nekem ez kell". A második a borító volt ami gyönyörű és tökéletesen illik a történethez.

Rajongok a disztópiás és olyan könyvekért amelyek az állítólagos világvégét írják le. Amint belecsöppentem ebbe a világba teljesen magába szippantott. Itt nincsen áram, nincsenek városok se szerető családok az emberek bűntudat nélkül ölik egymást és zombi szerű lények járják az utcákat a korcsok .

A főszereplő Pikk aki a földalatti enklávéban született és vadásznőnek készül. Nagyon szerettem őt mert bátor,okos és végre egy igazi talpraesett főhőst kaptunk. A legelején még egy szabályokat követő engedelmes lányt látunk aki nem vonja kétségbe az öregek szavát. De miután megismeri Fakót minden megváltozik és innen kezdődnek a bonyodalmak.
Érdekes volt megismerni a földalatti világot a sötét alagutak a kicsi szállás helyek szinte magam előtt láttam. Én biztos, hogy nem bírnám sokáig elég ijesztő egy hely tele korcsokkal.
Fakóról nem tudunk meg sok mindent csak, hogy a felszínről jött és elég sokáig magában élt. Erős, bátor, okos és igazából tökéletes párja Pikknek ők ketten teljesen kiegészítették egymást.

A fenti világban a bandák uralkodnak és harcolnak a területért. Ők nem törődnek semmivel csak a saját érdekeiket nézik. Kegyetlenül gyilkolnak és olyanná váltak mint az állatok. Így ismerjük meg Kószát is akit személy szerint én nagyon kedveltem.

Hiányoltam azt hogy szinte semmit nem tudunk meg arról hogy még is hogyan keletkeztek a korcsok vagy, hogy mi is történt a világgal. De ez érthető is volt hisz Pikk szemén keresztül ismerjük meg a világot aki szintén nem tud semmit. Ezért is várom már, hogy a második részt kezdhessem remélem abban derülnek ki dolgok.

Az egész történet hangulata nagyon jó izgalmas és az olvasó teljesen beletudja élni magát. A világot és felépítését imádtam még a korcsokat is. Ez egy nagyon jó poszt-apokaliptikus regény ezért is kíváncsian várom a folytatást.

Kedvenc karakter: Fakó, Pikk, Kósza
Kedvenc jelenet: A korcsokkal való harcok.
Amit utáltam: -
Ajánlom: Akik szeretik a zombis, disztópia, poszt-apokaliptikus könyveket azok mindenképp olvassák el.

Jennifer E. Smith: Milyen is a boldogság?

Fülszöveg:
Két idegen, Graham Larkin és Ellie ONeill akkor ismerkednek meg legalábbis virtuálisan , amikor Graham véletlenül e-mailt küld Ellie-nek kedvenc háziállatáról, Wilburről. A két tizenhét éves fiatal e-mailezni kezd egymással, bár az ország átellenes felén élnek, és még egymás keresztnevét sem tudják.
Szellemes és feledhetetlen levelezésükben Graham és Ellie feltárják egymás előtt az életüket, reményeiket és félelmeiket. De mindent azért nem osztanak meg a másikkal: Graham nem tud Ellie családjának titkáról, Ellie-nek pedig fogalma sincs, hogy Graham a rivaldafényben él.
Miután Graham kihasználja a lehetőséget, hogy elutazhasson Ellie otthonába, a maine-i Henley városkájába, netes kapcsolatuk végre valóban személyessé válik. De lehet egy pár két ennyire különböző hátterű fiatalból úgy, hogy minden ellenük szól? 
Egy sorsdöntő nyár történetét elmesélve Jennifer E. Smith új regénye bizonyítja, hogy az élet akárcsak a szerelem tele van meglepő felfedezésekkel és szerencsés tévedésekkel.
Ha a szerelem e-mailben jelentkezik, vajon megéri válaszolni? 

Véleményem:
Ettől az írónőtől már olvastam a Vajon létezik szerelem első látásra című könyvet és nagyon tettszett. De amikor megjelent a második könyve az nem nagyon keltette fel az érdeklődésemet. Viszont most pont egy ilyen laza nyári romantikus regényhez volt kedvem ezért is kezdtem neki ennek és milyen jó, hogy elkezdtem.Egyszerűen tökéletes volt a történet az írásmód a szereplők és nem is tudok egyetlen hibát sem felhozni.
E/3 személyben olvashatjuk a történetet és az írónő így váltogatja a szemszögeket. Az ilyet én imádom így mindkét szereplő gondolataiba beleleshetünk kicsit és ettől sokkal érthetőbb lesz az, hogy ki mit miért tesz.

Annyira tetszett a környezet amiben ez játszódott szinte magam előtt láttam a kis tengerparti várost. A sok halászhajót a kis kikövezett utcákat a homáros éttermet. Olyan volt mintha mi is elutaztunk volna nyaralni
egy kicsit a szereplőkkel.

Graham a filmsztár akit mindenki imád és millió lány rajong érte de valójában senki nem ismeri egészen addig míg rossz helyre nem küld egy e-mailt. Ezzel kezdetét is veszi a történet és megtudjuk, hogy van egy Wilbur nevű malaca, hogy neki is vannak problémái és ő is olyan mint a többi átlagos tinédzser.
Ellie pedig csak egy átlagos lány aki unalmas életét éli egy istenháta mögötti kisvárosban egészen addig míg nem jön Graham és teljesen felforgatja azt.Ők ketten egy olyan párost alkottak akiket csak szeretni lehetett.

Jó volt az, hogy nem csak romantika és humor volt a könyvben hanem komolyabb dolgokról is olvashattunk. Mint pl: családi gondok, a hírnév hátrányai vagy a pénzügyek és ez úgy volt beledolgozva, hogy nem vitte el a sztori laza romantikus hangulatát. Tetszett még, hogy a fejezetek elején olvashattuk az e-maileket.
Bár nekem hiányzott végéről az, hogy tudjam biztos happy end, de ez így is jó könyv volt.

Ellie listája:

Ez után a könyv után én is elgondolkoztam hogy vajon milyen is a boldogság. Szerintetek milyen?

Hát ez a bejegyzés elég rövidre sikerült de most nem tudok mást mondani csak hogy imádtam minden percét.

Kedvenc karakter: Graham, Ellie, Wilbur (bár ő nem szerepel a történetbe mindig csak emlegetik de én már ennyiből megszerettem)

Kedvenc jelenet: -

Amit utáltam: -

Ajánlom: Aki vágyik egy jó kis kikapcsolódásra.

Wendy Higgins: Angyali szövetség

Fülszöveg:
Anna, egy őrangyal és egy démon lánya megfogadta, hogy soha nem követi apja példáját, nem rontja meg az embereket. Naivitás volt ez tőle. Ahogy sok minden más is. A suttogók rákényszerítik, hogy a túlélése érdekében megszegje fogadalmát, akkor is, ha ezzel engednie kell lénye sötét oldalának, és hírhedtté válni iskolatársai között. Élete sivárabbnak tűnik, mint valaha. Ráadásul ott van Kaidan Rowe is, a Bujaság hercegének fia, tölti be minden gondolatát. Mikor aztán váratlanul tudomást szerez egy réges-régi jövendölésről, a világot kezdi járni Kopano, a Harag hercegének fia kíséretében, hogy megszervezze a démonokkal szembeni ellenállást. Hamarosan kiderül ugyanis, hogy az óriások felszabadítása nem mehet vérre menő küzdelem nélkül. A végső győzelemig Annának és Kaidannak félre kell tenniük érzéseiket, és leküzdeniük életük legnagyobb kísértését. Vajon megéri-e életüket kockáztatniuk a szerelemért?
A regény a Sweet Evil trilógia második része.

Véleményem:
Te jó ég, hogy én mennyire imádom ezt a könyvet! Ebben a könyvben minden meg van ami egy jó YA történethez kell. Szerethető karakterek, esemény dús tele izgalommal és romantikával. Egyszerűen letehetetlen én két nap alatt végeztem vele annyira jó. Na jó megpróbálom befejezni az ömlengést, de az nehéz lesz.

Először is örültem annak, hogy a történet egy másfajta világot mutat be nem egy olyat amelyről már olvashattunk. Az egész olyan egyedi volt. Itt sokkal több minden történt mint az előző részben. A karakterek egytől egyig szerethetőek mindenkit megkedveltem már az első részbe és jó volt az is, hogy itt új szereplőket ismerhetünk meg. A történet  izgalmas volt mindig történt valami amiért érdemes volt tovább olvasni és lapok csak úgy repültek aztán meg már azon kaptam magam, hogy vége is.
Anna az előző részhez képest pozitívan változott erősebb lett és bátrabb. Nálam ő olyan főszereplő akit nem tudok utálni.
Na és Kaidan úristen! A rossz fiú akibe minden lány beleszeret első látásra. Szinte olvadoztam tőle olvasás közben. Az első részben totál bele estem, de itt sem kellett ám csalódnom hozta a maga szexi formáját. Anna és Kaidan közt szinte perzsel  a  levegő (persze mindig a ya határain belül)! .... és azok a szemek azok az izmok ahhh! Hoppá kicsit elkalandoztam. Szóval ha másért nem érte mindenképp érdemes elolvasni.

Kope sokkal több szerepet kap ebben a kötetben és végre őt is jobban megismerhetjük. Érdekes szerelmi háromszög alakul itt ki és szerintem ő remek ellenfele Kaidannak. Hisz ő kedves, szexi,...stb. Csak sajnos nem kap sok esélyt.

Blake volt az a tipikus vicces szereplő akit mindenki kedvel mert jó fej. Ő oldotta a feszültséget a sok drámázás közt.

A hercegeket mindenki utálja hisz ahol ők feltűnnek ott vér folyik vagy baj történik. De mivel én szeretem a gonosz karaktereket azt mondom kicsit többet is szerepelhetnének.

Jó volt hogy nem csak izgalmak voltak hanem volt humor is és nagyon sok romantika. Volt is egy jelenet mikor hangosan felnevettem. Mikor Kope és Anna elmennek Flynn lakására és ott elég érdekes helyzetben találják magukat na akkor aztán nekem is nevetni kellett velük együtt. Mondhatom kicsit se néztek rám furán.

Itt van pár idézet:

– Mikor találkoztunk, nem tudtalak kiverni a fejemből. Azzal nyugtattam magam, hogy az ártatlanságod volt rám hatással, meg hogy te is óriás vagy. De több volt ennél. Te a legjobbat hozod ki mindenkiből. – Elhallgatott, és megcsókolta a fülcimpámat. – Kis híján az őrületbe kergettél a közös utunkon, kicsi Ann!

Mostanra megértettem, hogy a szerelemnek nem lehet gátat szabni, elfelejteni vagy másra átvinni, bárhogy próbálkozik is ezzel test és lélek.

A világot járni szövetségeseket keresve az óriások között és az alávaló hercegek ellenében kismiska volt ahhoz képest, hogy jó kislánynak kellett maradnom Kaidan Rowe karjaiban. 
Isten adjon erőt mindehhez.

– Kislány, csak szólnod kell, és McParázna úr a legmocskosabb trágárságokat súgja a füledbe.

Ezzel a könyvel biztos lettem abban,, hogy egy új kedvenc írónőt köszönthetek soraimban. Izgatottan várom a 3. egyben befejező kötetet és remélem az még ennél is jobb lesz..

Kedvenc karakter: Kaidan, Anna, Blake,
Kedvenc jelenet: Kaidan és Anna jelenetek
Amit utáltam: -
Ajánlom: -

Lauren Kate: Boldogság

Fülszöveg:
A múlt újraírható.
De milyen áron? 
A vaksötét égbolton szárnysuhogás hallik.
Luce és Daniel ideje, akárcsak a homokórán gyorsan pergő kvarcszemek, vészesen fogy. Ahhoz, hogy meghiúsíthassák Lucifer a múlt eltörlésére irányuló tervét, időben meg kell találniuk az angyalok földre érkezésének pontos helyét.
Sötét erők üldözik őket, ám Daniel maga sem tudja, képes-e tovább folytatni örökre együtt tud-e élni azzal, hogy Luce-t újra meg újra elveszíti. Közösen kellene felvenniük a harcot a rájuk váró epikus küzdelemben, amelynek végén csak élettelen testek és angyalpor marad, miközben hatalmas áldozatok hozatnak, és szívek törnek darabokra.
Luce ekkor eszmél rá az elkerülhetetlenre: megérti, hogy a sors nem is Danielnek, hanem valaki másnak rendelte! A fejükre hozott átok mindig is csupán Luce-ról szólt róla és a rég elhagyott szerelméről. És voltaképp csak az számít, hogy most milyen döntést hoz.
Ki nyeri vajon végül a Luce-ért folyó csatározást?
A Rapture Boldogság a Fallen-sorozat káprázatos befejezése. A menny nem várhat tovább.

Véleményem:
Amikor elkezdtem ezt a sorozatot nem hittem hogy ekkora szenvedést fog okozni az olvasása. Az előző részeket még nem is találtam annyira rossznak (sőt az első még tetszett is) ugyanis még épp beleesett az olvasható kategóriába de ez az utolsó kötet valami borzalom volt. Igazából egyáltalán nem érdekelt a történet befejezése de mivel én úgy olvasok, hogy soha nem hagyok félbe könyvet/sorozatot ezért neki láttam sajnos.
Olvasás közben:
50.o: Ez még csak az első ötven oldal így érthető, hogy még nem olyan izgalmas és nem történik sok minden. (gondoltam én)
100.o: Itt már szenvedek és kínlódok az olvasással. (de azért tovább megyek ennél már nem lehet rosszabb alapon)
200.o: A falba verem a fejem! (történjen már valami)
350.o: Nem hiszem el, hogy tényleg ez a vége! (totál kiakadás)

Amikor elkezdtem olvasni ezt a könyvet annyira unalmas volt szinte nem történt semmi csak repkedtek ide-oda. De be kell vallanom, hogy nagyon jó kidolgozott történet lett belőle és úgy fejeződött be amiért érdemes volt végig szenvedni. Mégis voltak részek ahol túlságosan is részletesen voltak leírva dolgok és úgy éreztem mintha az írónő ezt csak azért csinálná, hogy minél hosszabb legyen a könyv.

Nem tudom miért de én egyszerűen nem tudtam meg kedvelni a szereplőket még  úgy sem, hogy már 4 köteten kísértem végig a kalandjaikat.

A filmben ő játssza Lucet

Luce egyszerűen kiborított hisztis,idegesítő és hülye (már elnézést de ez az igazság). Az írónő mégis azt akarja, hogy mindenki szeresse őt és valami nagyon okosnak állítja be azzal, hogy ő jön rá arra hogyan kell kioldozni a csomókat, hogy hol is van a könyvtár és hogy oda miként kell bejutni. De nálam ezzel pont az ellenkezőjét érte el. Ami idegesített még vele kapcsolatban az hogy folyamatosan másra sem gondol csak Daniel így meg Daniel úgy és ezzel az agyara ment. Aztán mindenki csak arra vár hogy kezdjen már el emlékezni és ami kiderül a végén róla na az meg teljesen betette a kaput.


Na most azt hinnéd, hogy ha Lucet ennyire utáltam akkor legalább Danielért oda voltam mint általában a férfi főszereplőkért szokás. De nem! Azt hiszem eddig ez volt az egyetlen könyv amiben nem szerettem a főszereplő fiút sem és ez nálam nagy szó. Állítólag ebben a történetben 17-18 éves Daniel mégis úgy éreztem, hogy túl komoly és unalmas az egész karaktere oké, hogy már mit tudjam hány ezer éve annyi de akkor is. Ebben a részben meg mást sem csinált mint repkedett meg csüngött Luce minden szaván. Így hiába kedveltem meg egy kicsit is az előző részekben itt az is elveszett.

Két szereplő volt akiben sose csalódtam és az összes köteten át hozták a formájukat ez pedig az én drága Camem és Arriane. Viszont Cam alig szerepelt és olyan befejezést kapott a végére amit nem tudtam elfogadni és ezért nálam egy újabb helyet csúszott ez a könyv. Arriane se sokat volt benne de ő hozta a kis cserfes nagy szájú tinilány formát ami feldobta egy kicsit a sztorit. Elszomorított az hogy Lucifernek (=Bill) elrontották a karakterét a végére. Míg ő neki kellett volna lennie a megjavíthatatlan ördögnek az utolsó fejezeteknél inkább már úgy éreztem, hogy csak egy szomorú kiskutya akibe párszor belerúgtak és már nincs messze attól, hogy ő is jó fiú legyen.

Tehát örülök, hogy végre vége ennek a sorozatnak és nem kell tovább szenvednem vele de persze ez csak az én véleményem. Ahogy tudom az első részből filmet is forgatnak amit kíváncsian várok és biztos hogy meg nézem.

Kedvenc karakter: Cam, Arriane
Kedvenc jelenet: Amikor Lucet a köpenybe zárták.(Muhahaha)
Amit utáltam: Minden
Ajánlom: Inkább nem!

Kiera Cass: Az igazi

Fülszöveg:

A PÁRVÁLASZTÓ KEZDETEKOR A LÁNYOK MÉG 35-EN VOLTAK. DE KÖZÜLÜK CSAK 1 NYERHET.

Eljött az idő, hogy a korona végre a győztes fejére kerüljön.
Amikor beválogatták a Párválasztóba, America még csak nem is álmodott arról, hogy valaha eljuthat a korona közelébe - vagy Maxon herceg szívéhez. Ahogy azonban egyre közeleg a versengés vége, és a palota falain túl fokozódik a fenyegető veszély, America rádöbben arra, hogy mennyi mindent veszíthet - és hogy milyen keményen kell küzdenie a vágyott jövőért.

Véleményem:

Húha hát hol is kezdjem? Ezzel a könyvel vegyes érzéseim voltak. Először is örültem neki hogy végre olvashatom másodszor viszont szomorú lettem mert ez a történet zárókötete. Amikor elkezdtem ezt a sorozatot nem gondoltam hogy ennyire megszeretem.

Az összes rész borítója gyönyörűre sikerült de azt hiszem ha választanom kellene én ezt választanám. Annyira jól megcsinálták teljesen passzol a történethez.

A fülszöveg nem sok mindent árul el a történet alakulásáról. Ezért izgatottan vártam hogy végre a kezembe foghassam és olvashassam. Az egész könyv nem több 210 oldaltól de még sem éreztem azt hogy valami hiányozna a történetből az írónő mindent elmondott amit szeretett volna és ez így volt tökéletes. Bár én még szívesen olvasnék arról hogy mi történt a választása után.
Na de nézzük mik is történtek. Ebben a részben úgy éreztem America megváltozott és felnőtt a feladathoz hogy királynő legyen. Sőt igazából már sokszor úgy is viselkedett. De persze még így is sok bajt okozott főleg a irálynak. Akit nagyon utáltam ahányszor csak feltűnt a történetben legszívesebben behúztam volna neki egyet. (sátáni kacaj)
Az ott maradt 5 lányban is kellemesen csalódtam igazából az előtt nem nagyon figyeltem rájuk. De azt hittem hogy mivel már nincs messze a vég a dolgok kicsit bedurvulnak de nem. Ahelyett hogy megtépték volna egymást remek barátnők lettek. Amit még muszáj megemlítenem ezzel kapcsolatban az Celeste akit a végén megkedveltem és sajnáltam ami történt vele.

Az előzőrészekben nagyon utáltam a szerelmi háromszöget és America vergődését hogy  hol az egyik hol a másik fiúhoz ment. Azonban ebben a részben végre végleg eldől hogy kit választ. De mégis voltak olyan részek ahol úgy éreztem kihasználja őket.

Maxon herceg minden lány álma kedves, jószívű, aranyos és helyes.Tehát olyan akiről minden lány álmodozott "szőke herceg fehér lovon". Mégsem volt tökéletes és én ennek csak örültem mert a hibáival együtt is szerethető volt. Jó volt azt látni hogy milyen király is fog válni belőle. Az Americával közös pillanatait pedig imádtam mert akkor megmutatta igazi arcát hogy ki is valójában az a Maxon.(Team Maxon)

Nem tudom miért de Aspent sose kedveltem annyira. Igazából az előbb már a neve is alig ugrott be. Pedig ő is egy nagyon szerethető karakter. Mindig ott van Americanak és mindenben segít neki, bátor, kedves....szinte ugyan azokat ellehet mondani róla mint Maxonról. Ezért is örültem annak hogy végül boldog befejezést kapott.

Amit hiányoltam a történettel kapcsolatban az a lázadók. Jobban is kilehetett volna dolgozni ezt a részét és szerintem sokkal izgalmasabb lett volna. De  persze így is nagyon jó volt. A könyv végére pedig az írónőnek sikerült egy jó kis csavart belevinnie amitől az egész befejezés bizonytalanná vált. Így az utolsó oldalakig izgulhatunk hogy vajon ki is lesz a választott.

Kedvenc karakter: Maxon, America, Aspen, Celeste
Kedvenc jelenet: Az utolsó fejezet
Amit utáltam: A király
Ajánlom: Ez egy ízig-vérig csajos könyv tehát ajánlom a romantikát kedvelőknek.