2014. szeptember 27., szombat

Marissa Meyer: Holdbéli krónikák - Cinder

Fülszöveg:
Százhuszonhat évvel a negyedik világháború után emberek és kiborgok népesítik be Új Peking utcáit. A népességet halálos járvány tizedeli. Az űrből kegyetlen holdlakók figyelnek és várnak a megfelelő alkalomra... Senki sem sejti, hogy a Föld sorsa egyetlen lány kezében van... Cindert, a tizenhat éves kiborgot a társadalom nagy része technológiai tévedésnek tartja, mostohaanyja pedig ki nem állhatja. De a kiborglétnek is megvannak a maga előnyei: Cinder szinte mindent meg tud javítani (robotokat, lebegőjárműveket, sőt még a saját meghibásodott alkatrészeit is), ezért Új Peking legjobb műszerészének tartják. E hírnevének köszönheti azt is, hogy Kai herceg személyesen keresi fel, hogy hozza helyre meghibásodott androidját. A megbízás "nemzetbiztonsági ügy". Vajon tényleg Cinder kezében van a Föld jövőjének kulcsa? Vagy a holdbéli királynőnek sikerül varázserejével és más fondorlatokkal meghódítania Kai herceget és vele az egész világot? A Holdbéli krónikák első könyve Hamupipőke klasszikus meséjét kombinálja a Terminátor és a Star Wars elemeivel. Az eredmény egy fantasztikus, magával ragadó történet.

Véleményem:
A fülszöveg elolvasása utáni első reakcióm.
Percekig csak ülök nézem a képernyőt és végig gondolom a történetet.
Percekkel később: Ez mi a sz*r? Majd egy újra olvasás után úgy döntök megpróbálkozok vele bármennyire is furcsa az alaptörténet.


Ez a könyv már elég régóta megjelent én mégis csak most értem el odáig, hogy olvassam. Arra számítottam, hogy ez valami nagyon fiús, nagyon elvont könyv lesz, de nem. Imádtam az egész történet olyan különleges volt egy ilyen jövő képbe beleszőni hamupipőke történetét. Attól is másabb volt még ez a történet hogy nem Amerikában (mint a legtöbb könyv) hanem Új Pekingben játszódott a 4. világháború után. Ezzel is egy másfajta közeget és életet ismerhettünk meg.
Jó volt, hogy  nem csak Cinder hanem más szemszögéből is belepillanthattunk a történetbe ugyan is ettől csak még izgalmasabb és jobb lett az egész. A részek elején tetszettek az idézetek amik az eredeti hamupipőke történetből lettek kiszedve.

Nem volt ágy, melyre éjjel az egész napi 
fáradságos munka után 

lehajthatta volna a fejét. A kandalló mellett 

húzta meg magát, a hamuban.

A főszereplő Cinder humoros, bátor egy igazi belevaló karakter ezért is szerettem annyira. Én körülbelül már úgy a könyv negyedénél rájöttem hogy ki/mi is ő szóval szerintem ez nem volt valami nagy fordulat legalább is számomra.
– Nem tudom. Az a helyzet, hogy nincsenek emlékeim az operáció előttről. 
A férfi felvonta a szemöldökét, kék szeme magába szívta a szoba fényét. 

– A kibernetikai operációra gondol? 

– Nem, amikor nővé operáltattam magam. 

A doktor arcáról lefagyott a mosoly. 
– Csak vicceltem.

Nem volt benne túl sok romantika de nagyon aranyos volt az a kezdetleges kis vonzódás Cinder és Kai közt.
A holdlakók létezése valamint keletkezése nekem zavaros és logikátlan volt. De ennek ellenére jól ki volt találva a történet, izgalmas volt és egy újabb nagyon jó disztópia szerű könyv került a könyvespolcomra.

A könyv vége nagyon jó volt és bár itt nincs akkora függővég azért itt is lehet izgulni a folytatás miatt. Én már nagyon várom, hogy végre azt is elolvashassam.

Bennem ez a könyv érdekes kérdéseket vetett fel. Vajon ha mi most tudnánk a földönkívüliek létezéséről mit tennénk? Elkezdenénk félni vagy esetleg mi kezdenénk a háborút? Szerintem az ilyen témákat nagyon jól lehet boncolgatni egy könyvben és ez mindig érdekes kérdés lehet.  Ezért is örültem, hogy végre egy ilyen történetre bukkantam.

Kedvenc karakter: Kai, Cinder,
Kedvenc jelenet: A bál
Amit utáltam: -
Ajánlom: Mindenkinek de tényleg MINDENKINEK csak ajánlani tudom.
5/♥♥♥♥♥

2014. szeptember 20., szombat

Rebecca Donovan: Elakadó lélegzet

Fülszöveg:
Senki sem próbált szóba állni velem, én is elvoltam magamban. Az volt az a hely, ahol mindennek biztonságosnak és könnyűnek kellett lennie. Hogy sikerült Evan Mathewsnak egy nap alatt lebontania az én állandó világomat?
Weslynben, a connecticuti gazdag városban, ahol a lakosság többségének az a legfőbb gondja, hogy milyen benyomást kelt, és kivel előnyös mutatkozni, Emma Thomas a legszívesebben átváltozna levegővé, de addig is rögeszmésen ragaszkodik a tökéletesség látszatához: úgy öltözik, hogy senki se lássa rajta a zúzódásokat, nehogy kiderüljön, mennyire távol esik a tökéletességtől az élete. Egy napon váratlanul beköszönt a szerelem, amelynek hatására Emma kénytelen tudomásul venni a saját értékét, bár ez azzal fenyegeti, hogy kiderül a titok, amelyet olyan kétségbeesetten takargat.
Egy lány története az életet megváltoztató szerelemről, a leírhatatlan kegyetlenségről és a törékeny reményről. Az Elakadó lélegzet a nagy kritikai elismerést aratott trilógia első kötete.


Véleményem:
Egy újabb romantikus könyv! Komolyan miért olvasok én ennyi nyálas könyvet? Na, mindegy szóval én a könyv borítója alapján egy teljesen más fajta történetre számítottam. Valami olyanra, ami felnőtteknek szól, de persze láttam, hogy Dream válogatás (ami a tiniket célozza meg) így gondoltam, hogy ez megint egy nyálcsorgatós, cukor szirupos borzadály, de nem.

Egy teljesen másmilyen történetet kaptam, mint amire számítottam. Mondjuk nekem egy kicsit hasonlított a Szerethetetlen című könyvre. A szerelmi szál oldaláról és a családi gondok szempontjából is (de csak egy nagyon kicsit!).

Emma egy nagyon rendes lány mégis szörnyű körülmények között kell élnie. Carol olyan dolgokat tett vele hogy elborzadtam olvasás közben és undorodtam attól, hogy, hogy létezhet ilyen ember akár a valóágban is. De ez a történet pontosan azért volt több egy átlagos romantikus regénynél, mert egy olyan témát dolgozott fel, mint a ”családon” belüli bántalmazás. Csak hogy Emma nem is próbált segítséget kérni, hanem tűrte az egészet és inkább magagába zárkózott. Egészen addig, míg nem jött Evan aki megpróbálta kirángatni ebből.  Bár mondjuk megértem Emma miért tette de ha én lettem volna a helyébe én nem csak álltam volna és néztem volna mint egy birka. Nekem a történetnek ez a szála nagyon tetszett mert szeretem az olyan könyveket amik valamilyen komolyabb témával is foglalkoznak.

A könyvben lévő szerelmi száltól viszont teljesen kiakadtam. Először Evannel szenvedett egy ideig aztán meg már Drewel volt aztán hirtelen meg már megint Evan. Nekem ez az egész túl gyors volt és idegesített, hogy Evanel csak így hipp-hopp összejöttek. 

Evant nagyon kedveltem hisz itt megint egy olyan fiút kapunk a történet közepébe akiről minden lány álmodozik. (Mint amúgy minden könyvben) Kedves, vicces, gondoskodó, és nem mellesleg szexi is.
Aztán ott volt még Sara akinél szerintem jobb barátnőt kívánni sem kívánhatott  volna Emma és itt most végre nem csak arról volt szó, hogy elmentek a plázába és csacsogtak a pasikról aki épp elment előttük mint a libák. Nem ő tényleg egy igaz barátja volt Emmának aki törődött is vele.

Bevallom a vége felé már úgy voltam vele hogy nem olvasom tovább vagy félre rakom mert nem nagyon érdekelt mi lesz a történet vége. Viszont aztán kezdtek izgalmasabbá válni a dolgok és az írónő egy olyan függővéget hagyott,  hogy muszáj elolvasnom a következő kötetét is.Mondjuk nem most de egyszer biztos.

Egyszóval ez egy remek romantikus könyv (még ha nekem nem is tetszett annyira) ami komolyabb témával is foglalkozik és izgalmak is vannak benne. Szóval a műfaj kedvelői biztos szeretni fogják.

Kedvenc karakter: Evan, Emma, Sara, Drew
Kedvenc jelenet: -
Amit utáltam: Carol
Ajánlom: Igazából szerintem ezt bárki olvashassa mondjuk 13-14 éves korhoz kötve a picit durvább jelenetek miatt.
 5/ ♥♥♥

2014. szeptember 12., péntek

Katja Millay: Nyugalom tengere

Fülszöveg:
A két és fél évvel ezelőtti, kimondhatatlan tragédia óta Nastya Kashnikov csupán az árnyéka régi önmagának. Másik városba költözik, elhatározva, hogy titokban tartja sötét múltját, és senkit sem enged közel magához. Terve azonban kudarcot vall, amikor azon kapja magát, hogy megmagyarázhatatlanul vonzza az egyetlen személy, aki ugyanolyan elszigetelt, mint ő maga: Josh Bennett.
Josh története nem titok. Minden szerettét elveszítette, így tizenhét éves korára senkije sem maradt. Akinek a neve egyet jelent a halállal, azt mindenki igyekszik elkerülni. Nastya kivételével, akit nem riaszt el a fiú, sőt, előbb-utóbb élete minden területére bebocsátást nyer. Ám miközben a kettőjük közti tagadhatatlan vonzalom egyre erősödik, Joshban felmerül a kérdés, vajon megtudja-e valaha is Nastya titkát – és hogy egyáltalán meg akarja-e tudni.
A Nyugalom tengere gazdag, erőteljes és zseniálisan kidolgozott történet egy magányos fiúról, egy érzelmileg sérülékeny lányról és arról a csodáról, ha kapunk még egy esélyt.
Véleményem:
Ezt a könyvet nem akartam elolvasni, de mivel már nem tudtam mit is olvassak, gondoltam hozzá kezdek ehhez. Egyik barátnőmtől már hallottam róla hogy állítólag mennyire jó is így a hétvégén kölcsön kértem és neki kezdtem.

Ami meg fogott ebbe a könyvbe már az első fejezetnél az a történet elmesélési módja volt nem tudom, hogy miért hisz nincs benne semmi különleges, de mégis valahogy közelebb éreztem magamhoz a szereplőket tőle. A könyv komolyabb témával is foglalkozik és elgondolkodtat minket, de ennek ellenére ez még így is egy élvezhető szép szerelmi történet.
 
Nekem Nastya nagyon szimpatikus volt bár egy kicsit negatív a személyisége, de ez aztán Josh miatt megváltozik. Szerettem a beszólásait és kíváncsi voltam, hogy vajon mi változtathat meg ennyire egy teljesen normális lányt. Furcsa volt az elején hogy nem beszélt, de igazából nekem ez fel se tűnt az első pár fejezetig bár lehet ezt az írónő direkt csinálta így vagy csak én vagyok figyelmetlen. (Viszont ettől nem éreztem, hogy kevesebb lenne a történet.)

A történetet két szemszögből láthatjuk, aminek nagyon örültem, mert érdekes volt Josh oldaláról is nézni a dolgokat. Mindkét fiatalnak voltak problémái és ahhoz, hogy ezt le tudják küzdeni egymásra volt szükségük csak ezt még ők sem tudták.
Nagyon megkedveltem Drewet is még a kicsit seggfej természete ellen is. Viszont arra is rájöhetünk majd, hogy ő se olyan, mint amilyennek mutatja magát. Róla szívesen olvastam volna még többet is, mert annyira jó karakter, akit csak szeretni lehet.

„Varázslat és csodák nélküli világban élek. Olyan helyen, ahol nincsenek se látnokok, se alakváltók, se angyalok, és nem sietnek a megmentésemre természetfölötti erejű fiúk. Olyan helyen, ahol az emberek meghalnak, a zene szertefoszlik, és az élet nehéz. Olyan erősen szegez a földhöz a valóság súlya, hogy néha már azt sem értem, miként vagyok képes megemelni a lábam, és előrelépni.”

Örültem, hogy itt végre nem valami béna tini filmes szerelem volt a központban ahol meglátják egymást és már is halálosan szerelmesek mindketten. Nem, itt igazi szerelemről és érzelmekről volt szó. A könyv vége egyszerűen gyönyörű volt és bevallom őszintén szégyen nem szegény meg is könnyeztem egy kicsit.

Ez a történet úgy volt jó, ahogy volt pozitívan csalódtam benne és végül boldog voltam, hogy mégis úgy döntöttem elolvasom.

Kedvenc karakter: Nastya, Josh, Drew,
Kedvenc jelenet: -
Amit utáltam: Az amit Nastya tett Josh-al.
Ajánlom: Biztos vagyok abban, hogy ez a könyv mindenkinek el fogja, nyeri a tetszését.
5/ ♥♥♥♥♥ (Mostantól pontozva is lesznek a könyvek :)

2014. szeptember 5., péntek

James Dashner: Az útvesztő

Fülszöveg:
Thomas egy hideg, sötét liftben tér magához, s az egyetlen dolog, amire emlékszik, az a keresztneve. Minden más eltűnt az emlékezetéből. Amikor a lift ajtaja kinyílik, Thomas a Tisztáson találja magát egy csapat srác között. A Tisztáson élő fiúk mindennap Futárokat küldenek a lakóhelyüket körbeölelő Útvesztőbe, amelyet nehéz kiismerni, mivel a falai minden éjjel elmozdulnak. Thomas, az utolsóként érkező újonc számára egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az Útvesztő egy kód, ami megfejtésre vár. Úgy dönt tehát, hogy ő is Futár lesz. Annak viszont, hogy a megfejtés közelébe kerüljön, komoly ára van: például olyan lényekkel is találkoznia kell, akik elől mindenki más menekül.
EGYSZER CSAK MINDEN MEGVÁLTOZIK…
…megérkezik a Tisztásra az egyetlen lány, Teresa, aki nemcsak Thomasra lesz nagy hatással, hanem az egész csapat sorsára is.
„Üdv a Tisztáson!”
Véleményem:
Újból itt vagyok egy fiú főszereplős könyvvel igen fiú! Ezt a könyvet rengetegen szeretik és nem sokára a film is kijön belőle, amit biztos, hogy megnézek. De igazából én ezt egyáltalán nem terveztem elolvasni, mert ugye nem vagyok jóban a fiú szemszögből írt történetekkel, de az Átokvetők  után és az egyik vlogger ajánlása miatt mégis neki kezdtem, mert igazából a fülszöveg izgalmas történetet ígér olyat, amelyik nekem biztos, hogy a kedvencem lesz.

Most pedig itt vagyok az olvasás után és annyi minden kavarog a fejemben, hogy fogalmam sincs, mit írjak. A legelső gondolatom az volt, hogy te jó ég ez eszméletlenül jó. Ez szintén egy egyedi történet és az író annyira jól kitalálta ezt az egészet. Tudom, hogy sokan azt mondják rá, hogy olyan, mint az Éhezők viadala és ezért hozzá se kezdenek, de nem még csak nem is hasonlít rá.

A filmben Thomast alakító színész Dylan O'Brien
Annyira jól van megfogalmazva és felépítve előttünk ez a világ, hogy teljesen magába szippantott és úgy éreztem én is közöttük vagyok. Ahogy pedig haladtam előre a történetben egyre izgalmasabb és izgalmasabb lett és olyan csavarok voltak benne, amire egyáltalán nem számítottam. Minden fejezetben történt valami, amiért muszáj volt tovább olvasni és bevallom két nap alatt ki is végeztem.

Thomas egy bátor és okos főszereplő volt, akit nagyon kedveltem. Az összes karakter erős és jól kidolgozott volt. Ami pedig Chuckal történt az nem tudtam elhinni annyira megkedveltem őt. Teresát én pedig nem tudtam megszeretni nekem még a végén is gyanús volt. Aztán meg még ott volt az a fejben kommunikálás is, ami szintén nem tetszett.

Az Útvesztő megoldása pedig annyira bonyolult, de egyben logikus is volt, azonban én biztos nem jöttem volna rá. Aztán még ezek után is az író olyan csavart tesz a könyv legvégére, hogy csak így néztem és azt mondtam, hogy azt nem hiszem el.

Ez a könyv egyszerűen letehetetlen és ezek után biztos, hogy James Dashner is a kedvenceim közé került. Izgatottan várom a következő kötetet és a filmet is.

Kedvenc karakter: Thomas, Chuck,
Kedvenc jelenet: Minden tetszett! 
Amit utáltam: -
Ajánlom: Komolyan ez egy olyan könyv, amit bárki olvashat fiú, lány, öreg, fiatal. Ha szereted az izgalmas disztópiás könyveket ez egy kötelező darab.
Pár kép a filmből: