Százhuszonhat évvel a negyedik világháború után emberek és kiborgok népesítik be Új Peking utcáit. A népességet halálos járvány tizedeli. Az űrből kegyetlen holdlakók figyelnek és várnak a megfelelő alkalomra... Senki sem sejti, hogy a Föld sorsa egyetlen lány kezében van... Cindert, a tizenhat éves kiborgot a társadalom nagy része technológiai tévedésnek tartja, mostohaanyja pedig ki nem állhatja. De a kiborglétnek is megvannak a maga előnyei: Cinder szinte mindent meg tud javítani (robotokat, lebegőjárműveket, sőt még a saját meghibásodott alkatrészeit is), ezért Új Peking legjobb műszerészének tartják. E hírnevének köszönheti azt is, hogy Kai herceg személyesen keresi fel, hogy hozza helyre meghibásodott androidját. A megbízás "nemzetbiztonsági ügy". Vajon tényleg Cinder kezében van a Föld jövőjének kulcsa? Vagy a holdbéli királynőnek sikerül varázserejével és más fondorlatokkal meghódítania Kai herceget és vele az egész világot? A Holdbéli krónikák első könyve Hamupipőke klasszikus meséjét kombinálja a Terminátor és a Star Wars elemeivel. Az eredmény egy fantasztikus, magával ragadó történet.
Véleményem:
A fülszöveg elolvasása utáni első reakcióm.
Percekig csak ülök nézem a képernyőt és végig gondolom a történetet.
Percekkel később: Ez mi a sz*r? Majd egy újra olvasás után úgy döntök megpróbálkozok vele bármennyire is furcsa az alaptörténet.
Ez a könyv már elég régóta megjelent én mégis csak most értem el odáig, hogy olvassam. Arra számítottam, hogy ez valami nagyon fiús, nagyon elvont könyv lesz, de nem. Imádtam az egész történet olyan különleges volt egy ilyen jövő képbe beleszőni hamupipőke történetét. Attól is másabb volt még ez a történet hogy nem Amerikában (
Jó volt, hogy nem csak Cinder hanem más szemszögéből is belepillanthattunk a történetbe ugyan is ettől csak még izgalmasabb és jobb lett az egész. A részek elején tetszettek az idézetek amik az eredeti hamupipőke történetből lettek kiszedve.
„Nem volt ágy, melyre éjjel az egész napi
fáradságos munka után
lehajthatta volna a fejét. A kandalló mellett
húzta meg magát, a hamuban.”
A főszereplő Cinder humoros, bátor egy igazi belevaló karakter ezért is szerettem annyira. Én körülbelül már úgy a könyv negyedénél rájöttem hogy ki/mi is ő szóval szerintem ez nem volt valami nagy fordulat
„– Nem tudom. Az a helyzet, hogy nincsenek emlékeim az operáció előttről.
A férfi felvonta a szemöldökét, kék szeme magába szívta a szoba fényét.
– A kibernetikai operációra gondol?
– Nem, amikor nővé operáltattam magam.
A doktor arcáról lefagyott a mosoly.
– Csak vicceltem.”
Nem volt benne túl sok romantika de nagyon aranyos volt az a kezdetleges kis vonzódás Cinder és Kai közt.A holdlakók létezése valamint keletkezése nekem zavaros és logikátlan volt. De ennek ellenére jól ki volt találva a történet, izgalmas volt és egy újabb nagyon jó disztópia szerű könyv került a könyvespolcomra.
A könyv vége nagyon jó volt és bár itt nincs akkora függővég azért itt is lehet izgulni a folytatás miatt. Én már nagyon várom, hogy végre azt is elolvashassam.
Bennem ez a könyv érdekes kérdéseket vetett fel. Vajon ha mi most tudnánk a földönkívüliek létezéséről mit tennénk? Elkezdenénk félni vagy esetleg mi kezdenénk a háborút? Szerintem az ilyen témákat nagyon jól lehet boncolgatni egy könyvben és ez mindig érdekes kérdés lehet. Ezért is örültem, hogy végre egy ilyen történetre bukkantam.
Kedvenc karakter: Kai, Cinder,
Kedvenc jelenet: A bál
Amit utáltam: -
Ajánlom: Mindenkinek de tényleg MINDENKINEK csak ajánlani tudom.
5/♥♥♥♥♥
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése